Menü
Rövid URL

Iparművészet - Chateau Pey La Tour Reserve 2010

Bordeaux nem éppen a szívem csücske. Bernard Magrez, a gátlástalan bormágnás és Michel Rolland, a hírhedt borglobalizátor pedig végképp nem az. Ezért is szerencse, hogy a Pey La Tourt vakon kóstoltam. És egyből megmondtam, hogy ez egy kézműves borászat, minimális beavatkozással készített, jóivású, nemes bora. A tény, hogy borgyárban készült, legalább 250 ezer példányban, semmit nem változtat azon, hogy ez egy hoch elegáns, tipikus, hosszú és egészséges bordói. Én meg szeretek tanulni.

Peylatour
Alapból a csúcs (fotó: www.lacavedourthe.com)

92 százalékban merlot, de ezt legfeljebb kizárásos alapon mondanám meg. Klasszikusan visszafogott - sem gyümölcsökben nem tobzódik, sem illó nem pörgeti -, ugyanakkor kellően intenzív és megfejtésre csábító. Amikor a szótár kiürülőben, én is hajlamos vagyok kijátszani a minerális kártyát, de tényleg nehéz pontosabban megragadni azt a jegyet, amit talán a beépült hordó, a földesség, a grafit, a mérsékelt fűszeresség és fanyarság együtt képez. Ez az az áttört felszín, ami mögött fekete ribizli, narancshéj és valami virágos jegy sejlik fel. Kóstolva is komplex és érdekes. Sem túlérettségnek, sem éretlenségnek semmi jele. 2010 tényleg ideális évjárat lehetett. A korty nem horpad be, nem durvul, nem erőlködik, és nem fogy ki a szuszból. Szép íve van, nem billeg. Hosszú, száraz, enyhén fanyar lecsengés, némileg szárító tanninnal.

Tiszta ízek, klasszikus arányok, nyugodt erő - akárhányszor futottam neki három nap alatt, nem okozott csalódást. Egy arisztokratikus bor, amitől idegen a maradékcukros vagy alkoholédességes negédesség.

15-16 pont. 4500 forint teljes áron, és így nem csak best buy, hanem egy átlagosan drága villányi/szekszárdi gruppentestben is kiváló etalon.

2013 elején, vagyis minden bizonnyal 2012-ben kóstolva, a Wine Advocate 87 pontra értékelte: „A nagy kereskedőház, a Dourthe kiváló bora: szexi, szerény savval, nagyon markáns tanninnal, és bőséges mennyiségű piros- és feketebogyós gyümölccsel, némi medvecukorral, földdel és kámforral.” Ha azt mondom, egyetlen szavával sem értek egyet, hazudnék, de éppen csak. Nem szexi, bármit jelentsen is ez, sokkal inkább elegáns és klasszikus, eleven és csak szolidan gyümölcsös, a sav nem kevés, a tannin sem, de egyik sem sok és mindkettő érett. Jancis Robinson 2011. április 18-án (!) 15 pontot adott rá, és ilyennek látta: „Könnyű és édes és egyszerű. Kissé sovány, de egy reptéri ebédhez tökéletesen megfelelne.” Itt már minden túlzás nélkül mondhatom, hogy egyetlen szavával sem értek egyet.

Szerintem az ilyen értékelések tipikus példái annak, amikor futószalagon kóstolnak, és tudják, hogy azt, amit megadnak és megelőlegeznek egy 100 eurós bornak, nem kell megadni a 15 eurósnak. Senki nem várja el, hogy ugyanannyi figyelem jusson rá, és senki nem várja el, hogy kievickéljen a 85 pont körüli mocsárból. Persze az is lehet, hogy az egész okoskodásom merő ostobaság, és a sajtópremier idején ez egy rendezetlen, reménytelen féllőre volt. Most már mindegy. 2015-ben, az én poharamban kibújt belőle az eszményi évjárat, a gondos szőlőművelés, az okos házasítás, a jó ízlés, a szakértelem stb. Két nappal az utolsó korty után körbeleveleztem a boros barátaimat, hogy tudok egy remek bordóit 15 euróért, ilyen se volt még.

17 hozzászólás

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.

Szten

"És egyből megmondtam, hogy ez egy kézműves borászat, minimális beavatkozással készített, jóivású, nemes bora. "

Ezt hogy lehet megmondani? Milyen illat- és ízjegyek mentén lehet ilyesmit megsejteni?

silvousplait

@alfoldimerlot: Ez egy "hochintelligens" bejegyzes volt ! :)
Bordeaux nekem sem a szivugyem. 2010 tenyleg idealis evjarat volt. A Dourthe-markat, bar magam nem kostoltam, szamosan dicserik.
A "nevesek" nyegle-doresegei / dore-nyeglesegei nem erdemlik az elolvasast.

tannin

Ilyen az amikor a bor találkozik azzal aki megérti és megszereti. Erre a sportszerúen kóstolóknak nem mindig van idejük és inspirációjuk. A nagy mennyiség elfedi a finom részleteket az ember elől akkor is ha nagyon híres kóstoló. Kiváncsi lettem erre a borra.

rszabi

Arról, hogy több mint 10 éve írsz ajánlókat és tényleg nem sok bordói lett kidicsérve (főleg ebben az árkategóriában), az jutott az eszembe, hogy azt utóbbi időben szinte semmit sem írsz Montalcinoról. Elmúlt a szerelem és nem érdekel téged már személyesen annyira, vagy szimplán kisebb az érdeklődés az olvasók részéről és nem akarod erőltetni?

MatyasE

,, Mineralitas kártya '' segítség !!! mondja meg nekem valaki, akkor most mi is van ezzel a mineralitassal??? Mert en továbbra is kezdem nem érteni ....😁

emoss

Nekem is felkeltette az 92% merlot írsz de az árhoz tartozó linken a két cabernet után jön csak a merlot, lehet tudni hogy akkor mi az összetétel?

emoss

Nekem is felkeltette az 92% merlot írsz de az árhoz tartozó linken a két cabernet után jön csak a merlot, lehet tudni hogy akkor mi az összetétel?

alfoldimerlot

@szten: Potter Stewart amerikai főbíró mondta, amikor a pornográfiáról kérdezték: „Nem tudom definiálni, de felismerem, ha látom.” Én is így vagyok valahogy a "kézművességgel", de mint a fenti eset bizonyítja, én akkor is fölismerem, ha nem látom :) Hogy ne bújjak ki teljesen a válaszadás alól: 8-10 évvel ezelőtt, amikor Szentesi József, Bussay László vagy az Orsolya Pince borait először kóstoltam, azok nagyon mások voltak, mint amihez hozzászoktam. Természetesebbnek hatottak, több apró részlettel, finomabb árnyalatokkal, sok kis meglepetéssel.

alfoldimerlot

@rszabi: annyi időn át voltam belebolondulva Montalcinóba, hogy törvényszerű volt a fokozatos lehűlés. De a fő ok egyrészt az, ami említesz: kevés embert érdekel(het) ez itthon, másrészt drága mulatság a beszerzés, ha nem jársz a helyszínen. Idén nyáron azonban ott fogunk nyaralni, és felkeresünk néhány olyan borászatot, amit pályájuk felszálló ágában ismertem meg, és mára szupersztárok lettek: Pian dell'Orino, Salicutti, Campi di Fonterenza és Sesti.

alfoldimerlot

@emoss: a 2010-es hátcímkéjére az van írva, hogy 92% merlot, a maradék cabernet sauvignon és petit verdot. De remélem azt is észrevetted, hogy a BT leírás a véletlen költészet egyik gyöngyszemével végződik: "a legszebb szélben szállított sonkák".

MatyasE

@Alföldimerlot: igen olvastam az írásokat , hozzáteszem nagy kő esett le a szivemrol a cikkek olvasása utan , mivel másfél eve loptatzpm az iskolapadot es hallgattom a mineralitast - talaj kapcsolatát éltető vagy tagadó előadókat , hat nem tudom ...jo nyaralást Toscanaban, ha javasolhatom ugordjatok at Umbriaba egy kis montefalco rossora :)

MatyasE

@Alföldimerlot: igen olvastam az írásokat , hozzáteszem nagy kő esett le a szivemrol a cikkek olvasása utan , mivel másfél eve loptatzpm az iskolapadot es hallgattom a mineralitast - talaj kapcsolatát éltető vagy tagadó előadókat , hat nem tudom ...jo nyaralást Toscanaban, ha javasolhatom ugordjatok at Umbriaba egy kis montefalco rossora :)

rszabi

@alfoldimerlot : De jó lenne, ha írnál róla. A legkedvesebb írásaim közül az egyik a "Így utazunk mi" a másik pedig a "Jellem és jelleg" volt. A kettő ötvözete lehetne ennek az útnak a leírása. Tudom, hogy ez nem kívánságműsor, de tényleg nagyon érdekelne . :)

alfoldimerlot

@rszabi: köszönöm, jól esik, hogy szép emlékeid vannak ezekről a posztokról. Nem így készülök a nyaralásra - kétszer nem lehet ugyanazt fölfedezni -, de igyekszem majd úgy alakítani, hogy az esély egy posztra legalább megmaradjon.

Bordo

Szexi=minerális

Ha a JR is lenyelte volna es nem oblogeto uzemmodban szaladt volna at rajta, akkor lehet, hogy neki is jobban izlett volna ( a harom napos megfigyelesrol nem is beszelve).

Nem tudom, hogy a Wine Advocate-nal ki irta a kritikat, de a Parkert nem nagyon erdekli az ar. Tobb hasonlo aru bort tett mar 90 pont fole.