Menü
Rövid URL

Hat hét horror - Rheingau 2016

Schlossberg
A rüdesheimi Schlossberg-dűlő (fotó: www.riesling.de)

„Kezdetben az ember még nem gondol rosszra. Reggel felébred, kinéz az ablakon, és látja, hogy esik. Sebaj! Néhány nap májusi eső amúgy is jót tesz a szőlő növekedésének.

Csak akkor kezd idegeskedni, amikor a néhány napból néhány hét lesz, a májusi esőből pedig júniusi. Most már lassan abbamaradhatna! Itt az ideje egy kis nyár eleji hőségnek. De csak nem akar megérkezni. Helyette: még több eső. És ez a növekedés dolog is kezd lassan félelmetessé válni. Mert nemcsak a szőlő fejlődik látványosan, de a peronoszpóra is.

És aztán 6 hosszú hét után, amely alatt csak 4 esőmentes nap volt, az idő végre átcsap a teljes ellentétébe. Egyik végletből a másikba. A következő 16 hétben, június és október között csak 4 esős nap van. A peronoszpóra szomjan hal, a szőlő kivirul. Akkora a szárazság, hogy még a botritisz is lemondja szokásos őszi vendégszereplését.”

Ha kedvenc borászunk - esetemben a trittenheimi Franz Josef Eifel - így kezdi a hírlevelét, már tudni lehet: ebből nem lesz nagy évjárat.

És valóban. Németországban a 2016-os évjáratról szinte csak rosszat lehetett hallani: a kiváló 2015-ös év után nem csak januárban és februárban esett állandóan az eső, de júniusban annyi csapadék hullott, mint máskor három hónap alatt, és ez szokatlanul intenzív peronoszpóra fertőzést hozott magával. Szerencsére a nyár vége kedvező volt, és a szőlő valamennyire össze tudta szedni magát. A mennyiség igen változó, van ahol 30 százalékkal kevesebbet szüreteltek a szokásosnál, és vannak ”totálkáros” dűlők, de a minőség úgymond „jó”. A német Gault&Millau szerint ami szőlő megmaradt 2016-ban, abból jó borok készültek.

A 2015-ös évjáratot övező általános lelkesedést összevetve ezzel az óvatos optimizmussal, a 2016-os kóstoló előjelei nem voltak a legjobbak.

Két kedvenc német borvidékem közül Rheingauban nagyobbak az évjárati különbségek, mint a Mosel völgyében, de végül Rheingau mellett döntöttünk, mivel ez közelebb esik Frankfurthoz – ahol lakom -, és így a beszerzési lehetőségek sokkal kedvezőbbek.

Az évjárattal való ismerkedésre nem mertem nagyobb összeget kockáztatni, ezért néhány ”10 eurós bort” szereztem be jobb nevű borászoktól. A borokat negyedmagammal kóstoltam meg.

Spreitzer
2016-ban sem botlott (fotó: www.skurnik.com)

Johannes Leitz Rheingau Riesling trocken 2016

Johannes Leitz Rheingauban a legnagyobb nevek egyike (Gault&Millau 4,5 csillag), a 11 eurós Rüdesheimer Kirchenpfad számomra évről-évre a kissé populáris, de profin kivitelezett félszáraz (feinherb) rheingau-i riesling egyik mintapéldánya.

Ez a bor is klasszikus rheingau-i riesling illattal nyit: citrusok és alma. Ízben aztán csalódást okoz: éretlen jegyek, húzó savak, vizesség és üresség. Szellőzés után füves, gyógynövényes jegyek bújnak elő; de akárhogy is forgattuk, ebben sajnos nem tudtunk sok örömöt felfedezni.

7 pont és 10 euró

Josef Spreitzer Riesling trocken 2016

Újabb nagy név (Gault&Millau: 4 csillag). Más világ. Már az illat jóval élettelibb és gyümölcsösebb. Ízben ugyanez folytatódik, a bor jóval szélesebb és a savak mellett megjelenik egy friss déligyümölcsös vonal, mindenekelőtt ananász. Nem csontszáraz és ezzel csak nyertünk.

Nagyon tiszta, gyümölcsös, itatja magát. Az első kortyok után viszont világossá válnak a gyengéi is: nincs igazán mélysége, egy kis mineralitás sokat dobna rajta.
Olyan ez a bor, mint a Pixar filmjei: színes, mozgalmas és vérprofi; miközben alapvetően gyerekeknek (=nagyközönségnek) készült, a felnőtteknek (=művelt alkoholistáknak) is van benne annyi, hogy fészkelődés nélkül végigüljék.

Bulira, vendégségre tökéletes; kizárt hogy ne fogyjon el.

11 pont és 8 euró

Künstler Hochheimer Hochheimer Herrnberg Riesling trocken 2016

A harmadik nagy név. Künstler (Gault&Millau: 4 csillag) nem a Rheingau klasszikus részén borászkodik, hanem Hochheimban, Wiesbadentől keletre. Hochheim mikroklímáját valamivel melegebbként szokták jellemezni, így az itteni borok árnyalatnyival vastagabbak és kevésbé savasak szoktak lenni. Ez a bor dűlősként magasabb kategóriát képvisel, mint a többi, de mivel szinte egy árban van, bevettük a kóstolóba.

Visszafogott, de viszonylag összetett illat, zöldalmával, kivivel és punccsal. Ízben az előző ellentéte: kimondottan kevés sav, itt a száj középső részén történnek a dolgok. Nem komplex, viszont minerális, és bevillan némi elegancia is. Az összes bor közül csak ennél volt az az érzésünk, hogy érdemes volna, sőt kell még érlelni.

11 pont, de 2-3 év múlva biztosan több lesz. 11 euró

Balthasar Ress Rheinkilometer 515 Riesling Feinherb 2016

Ress jó-közepes borászatnak számít (Gault&Millau: 3 csillag), ez a bor viszont sajnos nem jó és még csak nem is közepes.

Bántóan vizes, tartalmatlan és struktúrálatlan; a sava külön életet él és nem ellenpontozza semmi. Nem akartam elhinni, hogy ennyire gyenge legyen, ezért a fair play jegyében a hűtőből másnap illetve harmadnap is visszakóstoltam, de mivel semmi javulást nem mutatott, a maradék a lefolyóban végezte.

6 pont és 9 euró

Balthasar ress
Weingut Balthasar Ress (fotó: wikimedia.org)

Künstler Rheingau Riesling Feinherb 2016

A pince belépő szintű félszáraza. És ha az előbb a Pixar ugrott be, akkor ez már inkabb a Bogyó és Babóca világa. Viccet félretéve, nagy gond nincs vele, simán elfogyott a palack, de ez egy szelíd lelkű, egyszerű, „fogyasztóbarát“ „beszélgetőbor“. Leginkább a cukros limonádéra emlékeztet.

8 pont és 8 euró

Jakob Jung Riesling Trocken „Joker“ 2016

Jakob Jung a rheingaui felső középosztály része (Gault&Millau: 3 csillag), és ez az alap száraz birtokboruk.

Az illat és az attak rendben van, de közvetlenül utána a bor értelmezhetetlen savas-vizes egyveleggé esik szét. Olyan, mint a görögdinnye fehér, éretlen széle. Rémes.

5 pont és 8 euró

Kloster Eberbach Rüdesheimer Berg Roseneck Riesling Crescentia feinherb 2016

Ez az állami tulajdonú Eberbach kolostor bora (mely egyébként jó okkal népszerű turistalátványosság, itt forgatták a ”A Rózsa Nevét” is). A borászat ugyancsak 3 csillagos a Gault&Millau-nál; nekem és ismeretségi körömnek eddig inkább szerény tapasztalataink voltak vele.

A Crescentia már egy emeltebb szintű sorozatuk. A bor maga kellemes, de kissé kasztrált benyomást kelt, pontosabban olyan, mintha a nemzetközi ízlésnek való megfelelés lett volna a legfontosabb szempont. Rheingau jellegzetességei kevésbé jelennek meg, ez a bor testesebb, vastagabb, behízelgőbb és kevésbé savas, mint általában a rheingaui borok. Gond nélkül el lehet iszogatni, de struktúráról, komplexitásról nemigen beszélhetünk.

10 pont és 12 euró

Konklúzió

Ilyen szűk mintából persze nem szabad messzemenő tanulságokat levonni, de annyi világos, hogy ezek a borok messze elmaradtak a 2015-ös év hasonló kategóriájú borai mögött. Bizonyára készültek 2016-ban is szép borok Rheingauban, ám ezek megtalálásáig érdemes a már bizonyított évjáratoknál maradni.

[bratwurst]

Ide még nem érkezett hozzászólás.

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.