Menü
Rövid URL

Best of Somló 2017

Somlo 4

Én mindig azt hittem, hogy Somló szent és sérthetetlen. A terroirok legterroirabbika itthon, és globálisan is bika. Egy somlói bor semmihez nem hasonlítható; a savak jellege, az ásványosság, a sósság egy laza csuklómozdulattal felülír fajtát és borászt. A Hollóvár, Györgykovács Imre, Fekete Béla, a SAP, Kreinbacher legjobb borai számomra jóval nagyobb élményt szereztek, mint a tokaji szárazak.

Aztán kóstoltam Bott Frigyes Vinculumát, amiről simán elhittem volna, hogy somlói, belefutottam rendkívül gyenge és alig közepes somlóiakba a Gellért Szállóban, végül padtársam, Octopus Somló-szkeptikusként coming outolt. Kizökkent az idő, minden egész eltörött. A helyretolás erre a kóstolóra várt.

Spoiler: kijött a lépés, újra egyben az egész, az idő szinkronban. Dolgozik a terroir, pontosan, szépen, amíg a TCA felül nem írja.

Tizenegy bort kóstoltunk volna, kilenc lett belőle. A már megszokott módszerrel arra kértem a kóstolókat, hogy nevezzék meg az első három bort. Most először fordult elő, hogy különdíjat kellett kreálnunk, mert majdnem mindenkinél volt egy negyedik bor is, amit sajnált volna, ha elismerés nélkül marad. Ezt a különdíjat Fekete Béla bácsi 2013-as olaszrizlingje kapta. Ezúttal nem vállalkoztunk arra, hogy a tipicitás szempontjából is értékeljünk, de én ezt saját hatáskörömben a másnapi visszakóstoláskor megtettem. A borok a kóstolás sorrendjében:

Kreinbacher Öreg Tőkék Bora 2015

Ez volt az egyetlen bor a sorban, ahol a maradékcukor mindenkinek feltűnt. És hétből hatan ezt nem bántuk. Összességében azonban kommerszebb az átlagnál, és a hordókezelés sem olyan igényes, mint másoknál. Az egyensúly szép, de kevés a részlet. Még így is szép bor, és a somlóisággal sem marad adós.

11 pont, 3250 Ft

Tornai Grófi Juhfark 2015

Nem szólt akkorát, mint előzetesen vártam. Jó bor, de valahogy a brutál palack, az ár és a fajta sugallta elvárásokhoz képest karcsúbb, lazább, szerényebb. A másnapi visszakóstoláskor éreztem meg, hogy az idő még naggyá teheti. A fán kívül nincs benne semmi túlzás, az egyensúly szép, a fajtát és Somlót nem hazudtolja meg. Ha gyűjtőknek és múzeumoknak szánták, akkor még jó lehet egy dicső visszatérésre. Kistestvére – Prémium Juhfark – a fejére nőtt.

13 pont, 4600 Ft

Géró Péter Juhfark 2015

Bestiális borgyilkosság. Egy kiváló borász egy éven át dolgozik legjobb tudása szerint, és minden erőfeszítését lenullázza az átkozott parafa. Egy szög miatt az ország elveszett.

Géró Péter Somlai 2015

Macskaköröm. Azt hittem, hogy a két Géró-bor alkalmas lesz azt a tételemet bebizonyítani, hogy Somlón új csillag született. De csak az bizonyosodott be, hogy a parafán nem szabad spórolni, és van bőven indok teljesen elvetni.

Img 20170801 073137

Somlói Apátsági Pince Furmint 2015

Kiemelkedő bor, újabb bizonyíték Somló nagyságára. A korábbi évek utcai harcos-alkatú SAP boraihoz képest jelentős stílusváltás. Elegáns és somlói. A kóstoló legfeszesebb, leghomogénebb bora. A korty ívét semmi nem töri meg. Az illat körtés, mangós, szegfűszeges, halványan vegetális. Olajos, vastag bor, de nem drabális. Talán egyetlenként a sorban, gyümölcsösnek mondható. A lecsengés az Akhillesz-sarka: az előzmények után durvábbnak hat, érezhető csersavval és talán almasavval érdesítve.

15 pont, 4600 Ft

Fekete Béla Olaszrizling 2013

Egyetlen olaszrizlingként nem vallott szégyent, sőt, gyönyörű mementója a hagyományosabb somlói stílusnak. Erős egyéniség. Palackozott napfény somlói sóssággal fűszerezve. Rendkívül koncentrált, intenzív, súlyos és izgalmas bor. Bontáskor bódítóan szép narancsolajos jegyeket mutatott, ebből másnapra sajnos csak lanolin maradt. A szerkezet azonban nem sérült, mint ahogyan a koncentráció sem illant el. Kóstolónk különdíjasa lett, miután többen úgy érezték, hogy nem tudnak jó szívvel csak hármat legjobbként megnevezni.

13-14 pont, 3800 Ft

Hollóvár Furmint 2013

A borkőkiválósági szakszókincsből kölcsönzött kifejezéssel: „igazi váó effektus”. Mondhatnám, hogy életem legjobb furmintja, de igazából nem hívja elő a szokásos furmint képzetkört (egy kis kukoricásságot leszámítva). Szép idegen. Virágporos, mézes, vasas, nyitott, hívogató illat. Tömörsége ellenére sem súlyos. Kiváló minőségű, finoman vibráló savak. Zamatos, az egész szájat betöltő korty. Hibátlan egyensúly. Kraft és hossz. Nem is ragozom tovább.

16 pont, 5500 Ft vagy 4500

Zsirai Juhfark 2015

A leggyengébb somlói. Hangsúlyos hordó, nem is a legszebb fajtából. Közönségesebb stílus, kevesebb tájjelleg. A vége szárít. De még ez sem rossz bor.

10 pont, 3100 Ft

Montium Tokaji Hárslevelű 2015 Kozér-dűlő

Ez volt a kakukktojás és külső ellenőr. Hétből öten felismertük, hogy nem somlói. Jó bor, de nem érte el a kóstoló átlagszintjét. Főleg a savak minősége, savanykás húzása húzta le. Erőtlennek hatott ebben a mezőnyben. Visszakóstolva gyorsan üresedett, és már az illatban érezhetővé vált a bárdolatlan sav.

11 pont az első napon; 9 a másodikon. 2950 Ft

Tornai pr%c3%a9mium juhfark

Györgykovács Furmint 2015

A megszokott Györgykovács stílus. Visszafogott, komoly bor, aminek értékeléséhez nyugalom, türelem és talán némi tapasztalat is szükséges. Gyümölcs zéró, cserében méz, vas, só. Megbonthatatlan szerkezet. A fa már elcsendesülőben. Saccperká két év múlva lesz érdemes újra elővenni.

14 pont, 4650 Ft

Tornai Prémium Juhfark 2015

A kóstoló egyik titkos favoritja. Csinos bor csavarzárral. Bontáskor még azt hittem, hogy a precizitás és a tetszetősség emelte magasba a hibakiszűrés elvét követő borversenyeken. De nem. Ez a bor a precizitás és a terroirhűség ritka együttállásának köszönheti nagyságát. A másnapi visszakóstoláskor egyértelműen bebizonyosodott – főleg nagytestvére mellett -, hogy a juhfarkban és Somlóban bőven van elég egyediség ahhoz, hogy nyilvánvaló fahatás nélkül is érvényesüljön (egyébként felerészt hordós érlelésű). Óriási best buy (csak merjük elhinni, hogy ennyi pénzért is adhatnak nagy bort).

14-15 pont, 1900 Ft (rengeteg helyen lehet kapni; +/- 300 Ft)

Soml%c3%b3 3

A vakteszt eredménye (3 pont az első hely, 2 a második, 1 a harmadik, 7 szavazó):

Hollóvár Furmint 2013 – 16 pont

Somlói Apátsági Pince Furmint 2015 – 12 pont

Györgykovács Furmint 2015 – 8 pont

Tornai Prémium Juhfark 2015 – 2 pont

Kreinbacher Öreg Tőkék Bora 2015 – 2 pont

Fekete Olaszrizling 2013 – 2 pont

Somló nem humbug. És ha valaki azt mondja, hogy a legjobb magyar terroir, én biztosan nem fogok vele vitába szállni. Takács Lajosnak pedig kívánom, hogy tokaji boraival is jusson olyan magasra, mint utolsó somlói évjáratával sikerült.

Minden idők talán legsikeresebb borbloggere, Alder Yarrow tavaly terjedelmes posztban számolt be somlói látogatásáról. Két részletet én is lefordítottam belőle, egyrészt hogy érzékelhetővé váljon rajongásának mértéke, másrészt mert a forrásvíz hasonlatát magam is használható ötletnek tartom.

"A kóstolás első napján [a 2012-es Pannon Bormustrán volt zsűritag], valamikor délután egy olyan bort öntöttek a poharamba, ami egyetlen korábbira sem hasonlított. Az illata olyan volt, mint a virágporé, az íze, mint a tiszta hegyi patak vízén átszűrt napfényé. Mosolyt csalt az arcomra, sőt, föl is nevettem, és szinte biztosan kiszaladt a számon egy b… meg.

A borvilág felfedezésének egyik legnagyobb öröme, amikor váratlanul olyan borra bukkanunk, amely elfeledteti velünk, hogy hol vagyunk – figyelmünket teljesen leköti az, ami a pohárban van –, és a szánkban beindul a tűzijáték.

Ez volt az első találkozásom a juhfarkkal, és azóta mániámmá vált a fajta."

"Mint az egyszerre mozduló seregélyraj az égen, vagy a hatalmas lazacrajok, amelyek mintegy intésre megfordulnak, és az óceánból elindulnak a születési helyüket jelentő folyó irányába, idővel a somlói borok is egyazon érzékelési pont felé közelítenek. Hívhatjuk ezt a Somló különös attraktorának – egy olyan aromaképlet, amely a somlói borok archetipikus lényegét adja.

Napokba tellett teljesen megértenem, hogy mit érzek ezekben az idősebb borokban – olyan voltam, mint a tanmeséből ismert vakok, akik az elefántot különböző oldalairól tapogatják. Kortyról kortyra kellett a somlói bor körvonalát felvázolnom.

Aztán egyik délután a domb keleti oldalán egy kis ösvényen lefelé tartva belebotlottam az egyik forrásba, amely a szikla alól buzog fel, és lehajoltam, hogy a kis kőteknőben összegyűlő vízből a tenyeremmel merítve igyak. A hűvös víznek olyan íze volt, mintha kőzúzalékon szűrték volna át. Kissé krétás, határozottan sós, enyhén fanyar, és mint szomjoltó, egészen fantasztikus.

Ahogyan ott álltam, és néztem a fénylő vízcseppeket, amint az ujjaimról a fűre és kőlapokra hullanak, rájöttem, hogy az íz a számban azonos azzal a mélyen ásványos maggal, amelyhez az összes általam kóstolt idősebb bor megtérni látszik, függetlenül attól, hogy milyen szőlőfajtából készült. Egyöntetűen azt tapasztaltam, hogy minél idősebb egy somlói bor, annál kevésbé hasonlít a szőlőre, amiből készült, viszont annál inkább Somló íze van."

Alder Yarrow Somlóhoz írott Terroirhimnusza teljes terjedelmében olvasható magyarul.

(A somlói fotókat a borarum.hu bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük.)

1 hozzászólás

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.

rszabi

Úgy látszik, jót tett a palackos érlelés a Tornai Prémium Juhfarknak, mert mi egy éve nem láttunk benne többet, mint egy átlagos ivóborban. Akkor nem adtunk rá többet az itteni pontozás szerint 9 pontnál. Ennek a bornak a '13-as évjárata viszont több alkalommal is bizonyított, az nálam is olyan 13 pont körül volt.