Menü
Rövid URL

Az olaszrizling fővárosa - Csopak

018 szd borbiralat2014

Néha úgy érzem, hogy itthon már semmi újat nem tudnak mutatni. Nyilván tévedés, de amiről nem tudok, arról nem tudok. A tévedés másik fontos eleme, hogy van amiről tudok, de nem ismerem, mert nem hiszem el, hogy ismerni érdemes. Csopakot hosszú időn át ebbe a fachba utaltam.

Ha nem írok a Szent Donát Pince Kishegy Olaszrizlingjéről, egy egész csillagrendszer marad a láthatáromon túl. Hiába írtam éveken át az odisszeát, a legnagyobb hazai olaszrizling-mozgalommal kölcsönösen nem vettünk tudomást egymásról. Ennek részemről az volt a fő oka, hogy a páholy vezéralakjának, Jásdi Istvánnak a csúcsborait soha nem szerettem, és minthogy a csopaki rizlingeket az ő borain keresztül ítéltem meg, nem is törtem magam, hogy jobban megismerjem őket. Az meg csak természetes, hogy a boros sajtót gondosan követő Jásdi István sem rám gondolt elsőként, amikor a mozgalom népszerűsítésére potenciálisan alkalmas neveket vette sorra.

9 2

Aztán eljött az áttörés, írtam a Szent Donát Kishegyről, majd a Jásdi Ranolderről, és néhány héttel később meghívást kaptam a Vinea Csopak Bormustrára. Elmenni nem tudtam, de kaptam egy bő merítést a Kódex védjegyes dűlőborokból (néhány jelölttel kiegészítve).

Amikor a borok kóstolása előtt beleolvastam a Csopaki Kódex előírásaiba, olyan érzésem támadt, mintha egy vasútmodell szakkörre nyitottam volna rá. Csillogó szemű gyerekek, mély beleéléssel Burgundiát játszanak. Vagy legalább Tokajt. Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Aztán jött a kóstolás, és a véletlenszerűen kiválasztott első két palack olyan színvonalat képviselt, hogy a sírás/nevetés szűk félóra alatt ámulat/kíváncsiságba csapott át. Az infantilis, pocakos úttörők az orrom előtt alakultak át harcedzett pionírokká és városalapító atyákká.

Az első epizódon belül is szerencsésen görbült a dramaturgia: a so-so kezdésre meredek emelkedés és dombornyomásos happy end következett (az első palack erősen kénes volt, a második pedig vékonynak tűnt az első után). A sorozat egészét tekintve pedig bőven volt annyi hullámvölgy, hogy a hegyekről joggal hihetem, nem elfogultság vagy pillanatnyi eufória gyűrte fel őket.

23

Söptei Nagykút 2013

Életem első Söptei-bora. A sor egyik legjobbja, egyúttal az egyik legjobb magyar olaszrizling, amit valaha kóstoltam. Szépen él az évjárat kínálta lehetőségekkel: magas extrakt + magas sav + kései szüretes jegyek = erőteljes, csupa íz bor. Apait, anyait beleadhattak, nem a legkifinomultabb stílus, de annál izgalmasabb, tartalmasabb. A nagy test, a tömör szerkezet ellenére is száraz és eleven. Nagyon szépen kitöltött korty, meglepő ízmélység. Mintha rajnai ihlette volna meg az olaszrizlinget. Alig várom, hogy piacra kerüljön, és mondjuk ősszel újra kóstolhassam (nyitáskor még zavaróan kénes volt, de félóra alatt kitisztult).

14 pont (3000-3500 Ft, még nincs forgalomban). Talaj: márga, agyag; tőkék életkora: 25-30 év. Minősített dűlőbor.

Petrányi Szitahegy 2013

Életem első Petrányi-bora. A kóstoló legjobbja, egyúttal talán a legjobb olaszrizling, amit jelenleg ismerek. A Söpteivel kiváló párost alkottak, mert míg az az erő és volumen bora, ez elegáns és kifinomult. Rengeteg finom árnyalat, és megadja az esélyt, hogy lehajoljunk hozzá, és elbíbelődjünk vele: egyszerre nyugodt és friss. Varratmentes. Szépen felépülő, arányos szerkezet. Virágos, vegetális, mézes, sós jegyek. Nemzetközi szint. Bakó Ambrus 2010-ese óta nem találkoztam ilyen elegáns olaszrizlinggel.

15 pont (3000-3500 Ft, még nincs forgalomban). Talaj: mészkő, lösz; tőkék életkora: 10-15 év. Minősített dűlőbor.

Jásdi Lőczedomb 2013

Lehet, hogy csak divat, lehet, hogy kinövöm, de nem szeretem a nyilvánvaló hordóhatást. Ha gyakrabban kóstolnék érettebb évjáratokat, könnyebben elhinném, hogy a szembeötlő tölgy és pörk idővel feloldódik a borban (vagy biztosan tudnám, hogy once a fa, always a fa).

Jásdi István prémium boraitól mindig a hordó vette el a kedvemet. Ez az olaszrizling is félúton van az előző kettő által képviselt, erősen különböző, de mégiscsak olaszrizlinges világ és egy szerényebb burgundi chardonnay között. Voltak pillanatok, amikor tolerálhatónak, sőt tetszetősnek találtam a vaníliát és a vele járó édeskés tónust, máskor nem. Kétségtelenül igényes alapanyag, jó tartással, talán hosszú élettel, de „el lett sózva”. És ezt a „sót” már nem lehet kikanalazni belőle. Hiába jó bor, még jobb alapanyag, a Söptei és a Petrányi mellett egyszerűen nem lehetett nem észrevenni, hogy a fa mennyire belepiszkál az illatba, textúrába, ízbe. (Az elég jó legnagyobb ellensége a jó.)

12 pont - 3500 Ft (beszerzési helyek: Jásdi Vinotéka, Jásdi Borterasz, Bortársaság). Talaj: permi vörös agyag; tőkék életkora: 25-30 év. Minősített dűlőbor.

Jásdi Siralomvágó 2013

Majdnem kitehetném a macskakörmöt. Macon-szerűség élesebb savakkal, kevesebb színnel. Az illatban a vaníliás, gyömbéres szerethető jegyek cellulózos, pörkölt mogyorós jegyekkel keverednek. Bár az illat gyümölcsmentes, a kortyban fölfedezhető némi őszibarack. Alapvetően azonban aromaszegény. Megmutatja, hogy meddig lehet eljutni pusztán szerkezettel. Koncentrált, nem nehézkes, jó tartású bor.

11-12 pont - 4900 Ft (beszerzési helyek: Jásdi Vinotéka, Jásdi Borterasz, Bortársaság) Talaj: permi vörös agyag és márga; tőkék életkora: 15-20 év. Minősített dűlőbor.

98 e%cc%81a

Koralevics Nagykút 2013

Életem első Koralevics-bora. Az összes ismert savat lehet rajta tanulmányozni, a csert is beleértve. És még almás, savanykás. Nem lettünk barátok, de azért szívesen megkóstolnám egy melegebb évjáratból származó, érettebb elődjét/utódját.

Talaj: márga, agyag; tőkék életkora: 10-15 év. Minősített dűlőbor.

Fekete Hegyalja 2013

Életem első Fekete-bora (mármint csopaki Fekete). Ahogy a természet adta. Felismerhető fajtajelleg. A savak azonban itt is törnek, talán zúznak is. Savanya. Érdekelnének a részletek, de a sav-attak elsöpri a merengő mérlegelés esélyét.

Talaj: mészkő, lösz; tőkék életkora: 10-15 év. Minősített dűlőbor.

Guden Kertmög 2013

Életem első Guden-bora. Ezüst középút. A Jásdi-ösvényen menetel. Egy árnyalattal kevésbé hordófüggő, de aromatikájában visszafogottabb. Szépen elkészített, testes, komoly anyag, jó egyensúllyal. Szexepíl csak nyomokban. Szerkezetivóknak.

11 pont - 3000 Ft (beszerzési helyek: Jásdi Borterasz, Chianti Delikát Veszprém, Kredenc Balatonfüred). Talaj: permi vörös agyag és márga; tőkék életkora: 25-30 év. Minősített dűlőbor.

Szent Donát Kishegy 2013

Az első találkozáskor nehezebb volt az értékeit fölfedeznem. Most már tudtam, hogy mire számíthatok, és ebben a kontextusban világosabban kirajzolódtak az erényei.
Nagy egyéniség. Virágos, fűszeres, sós, nyitott illat. Kóstolva egy önálló világ: feszes, árnyalatokban mégis gazdag, sós, minerális, minimális gyümölccsel és zellerszáras fanyarsággal. Csontszáraz. A korty közepe tömör, húsos, izgalmasan pikáns. Fontos fejezet az olaszrizling fejlődéstörténetében.

Nagy előnye, hogy kapható. 3600 Ft.

14 pont. Talaj: mészkő, lösz; tőkék életkora: 60-80 év. Minősített dűlőbor.

A ráadás:

Fekete Hegyalja „Ötsoros” 2013 (hordóválogatás)

Egyszerű és savanya. Citrompótló és fenolosság. Szárít. Nem pontozom.

Talaj: mészkő, lösz; tőkék életkora: 10-15 év.

Szent Donát Berekhát 2013

A Kishegynél szerényebb tehetség. Viszonylag kifinomult, közepesen intenzív, finom vegetális, citrusos, virágos jegyekkel és határozottan érezhető fával. Kóstolva mézes, körtés, sós, a textúra enyhén krémes, a fa kissé megédesíti. A lecsengés a pörkölési jegyek mellett őszibarackos, mandulásan fanyar.

12 pont - 3500 Ft

Szent Donát Nagykút 2013

A Kishegy méltó párja. Intenzív, nyitott, izgalmas, egyedi illat. Virágok, mandarin, némi füst. Kóstolva áttetsző, részletgazdag, finoman vibráló savakkal. Az őszibarackos gyümölcsösség a zellerszáras, mandulás fanyarság és a sósság különleges ízkombinációt alkot. Hosszú. Jó inni. A Kishegynél szerethetőbb, de egy fokkal kevésbé eredeti.

14 pont - 3500 Ft

Csopaki ko%cc%81dex logo%cc%81 ha%cc%81tte%cc%81rne%cc%81lku%cc%88l

Megpróbáltam az eredetvédelem előírásait és célkitűzéseit tömören összefoglalni (az igazit itt lehet elolvasni):

Hegybor: csopaki + olaszrizling.

Dűlőbor: hegybor + természetesség + dűlőválogatás.
(Ez a forgalomba kerülő borok kb. 10 százalékát teszi ki. A kissé homályos „természetesség” nagyjából ezt jelenti: gyomirtó és rovarölőszerek tiltása, lehetőleg természetes élesztő használata, kénen és természetes derítőszereken kívül bármilyen adalék a musthoz vagy borhoz adásának tiltása (cukor- és savpótlás is tilos)).

Az alkohol nem haladhatja meg a 13,5 százalékot. A cél tartalmas, de egyben elegáns termőhelyi borok készítése, a szőlő fenolos és cukros érésének fedésbe hozása, a savak megőrzése, hogy legyen tartalék a palackos érlelésre.

Alacsony terhelés: legfeljebb 40 hl/ha, kb. 1 kg/tőke

Optimális érettség: 13 százalék körüli alkohol, kb. 6 gramm sav

Semleges erjesztés, elegánsan visszafogott aromakarakter

Visszafogott hordóhasználat

Minél hosszabb palackos érlelés (kötelezően minimum 3 hónap, a gyakorlati átlag azonban legalább 6-8 hónap)

(A fotókat Kovács Tamás bocsátotta rendelkezésemre. Köszönet értük!)

13 hozzászólás

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.

Szten

Érdekes és hasznos olvasmány, köszönjük!
Csak remélni tudom, hogy elérhetőek lesznek majd a jelenleg forgamolban nem kapható tételek.
Pár észrevételem lenne:
- "Az alkohol nem haladhatja meg a 13,5 százalékot."
A IV. pillérben leírtak szerint a maximális alkoholtartalom 13%, nem 13,5.

- "lehetőleg természetes élesztő használata"
Én ilyet nem tudok kiolvasni a kódexben leírtakból. Annyit találunk benne, hogy vagy spontán, vagy semleges fajélesztővel kell erjeszteni a bort (akármit is jelentsen az, hogy semleges fajélesztő...). Preferenciát nem határoznak meg sem a spontán erjesztés sem a fajélesztőzés irányába. (Ami azt illeti, a maximálisan 4g/l maradékcukor biztosítása úgy sejtem, inkább a fajélesztőzés irányába tolja a dolgot.)

- " a szőlő fenolos és cukros érésének fedésbe hozása"
Fehérszőlőnél van értelme fenolos érettségről beszélni? Márhogy persze, vannak fenolos anyagok a fehérszőlőben is, de a gyakorlatban még soha senkit nem hallottam fenolos érettséget emlegetni fehérszőlőnél - főleg mert ez, amennyire tudom, az antocianinok, tanninok érettségére vonatkozik, ami a kékszőlőknél releváns.

szitahegyi

@Szten: Kedves Szten! Az alkohol meghatározásában való fél fokos különbség abból adódik, hogy az alkohol címkén való feltűntetésénél a Nébih kerekítési szabályát vesszük figyelembe. A kerekített értéknek kell 13%-nak lennie. A Nébih laborja a mérése mellé egy +/- fél fokos tűrést enged meg, mivel a mérés pontosságának van egy szórása.
A Nébih kötelező fél fokos kerekítést ír elő (tehát nem szabad például ráírni a palackra, hogy 12,9%, vagy 13,2%) ezért a címkén megjelenő 13% a gyakorlatban egy 12,5-13,5 közötti értéket jelent.
Mivel ez a hivatalos támpont, ezért a Kódex is ezt veszi alapul.

Szten

Kedves szitahegyi!

Köszönöm a választ. Ugyanakkor két megjegyzésem lenne hozzá:
- Tisztában vagyok vele, hogy fél fokos kerekítést kell a címkére írni, tehát értelemszerűen a 12,9 és a 13,2 százalék 13%-ként fog megjelenni a címkén. Természetszerű, hogy a mérés nem lesz teljesen pontos, így nem is lenne értelme sem a 12,9-et sem a 13,2-őt kiírni ilyen pontossággal, így a matematika szabályainak megfelelően előbbit felfelé, utóbbit lefelé kell kerekíteni a legközelebbi fél százalékos értékhez - a 13%-hoz. Ugyanakkor a teszem azt 12,7%-ot még 12,5%-ra, a 13,3%-ot már 13,5%-ra kell kerekíteni a matematika szabályai szerint, és semmiféle reális okot nem találok arra, hogy ne így tegyünk a címkén. A 12,5%-ot, ha fél százalékos pontossággal írjuk az alkoholfokot a címkére, nem szükséges kerekíteni, az pontosan 12,5%, ugyanez a helyzet a 13,5%-al is. Szintén nem találok semmi reális okot arra, hogy "kerekítsünk" egészre, ami ez esetben nem kerekítés, hanem csak a következő fél fokra ugrás. Látom, hogy ez az előírás, de ismételten, nem látok rá semmiféle logikus magyarázatot, hogy a matematikai kerekítési szabállyal ellentétes irányba kerekítsünk, vagy szimplán ugorjunk egy fél fokot.

- A Kódex 13%-ot írt, a cikk 13,5%-ot. Egyik helyen sincs jelölve, hogy de facto, vagy de jure értéket értünk. A magyarázat után világos, hogy a kódexben leírt az de jure, a cikkben leírt az de facto, de nekem - és szerintem sok olvasónak - megzavaró lehet, hogy a két helyen így eltér az érték.

Szten

Kiegészítés: az alatt, hogy "Látom, hogy ez az előírás" azt értettem, hogy látom, hogy a NÉBIH szabályzata ezt megengedi. A megengedés meg az előírás kicsit más, úgyhogy félreérthetően írtam, elnézést.

Szten

@BZoltan:
Igen, persze, vannak fenolos anyagok a fehérszőlőkben is. Pl természetesen a tannin is. Igazából a kérdés inkább az, hogy a szakirodalom ismeri-e a fenolos érettség fogalmát fehérszőlő esetében, magyarán ezt a terminológiát helyes-e használni fehérszőlőre.

"A fenolos érést én a fehér szőlőkben arra az érettségi állapotra használom ami a technológiai (avagy cukor) érés után következik. A borkősav mennyisége a cukorérés után megáll az almasavé pedig épphogy csökken. "
Igen, ezt értem, viszont a savak változása nem a fenolos komponensek érésével függ össze, viszont esetleg a következő gondolat:
"Szerintem az izgalmasabb, komplexebb és elegánsabb ízek a cukorérés után alakulnak ki"
már jó támpontot ad. Ezek az izgalmasabb, komplexebb, elegánsabb ízek fenolos komponensekhez kötöttek? Ha igen, értem a terminológia létjogosultságát, bár továbbra sem tudom, hogy a szakirodalom ezt a kifejezést szokta-e használni. Ha nem, akkor a létjogosultságát sem értem.

syntaxerror

Örülök hogy van végre csopaki merítés itt. Én ezek többségét eléggé kedvelem, bár az látszik hogy más az ízlésünk a szerzővel, ha más nem, a hordót jobban bírom. Nekem ennél jobban tetszett mind a Jásdi Lőczedombi, mind a Guden Kertmög, a Szent Donátokkal egyetértek (bár ekkora különbséget a Berekhát és a Kishegy között nem találtam), a Söpteit és a Petrányit pedig kíváncsian várom ezek után.

Doxa81

@szitahegyi: Kedves szitahegyi! A lényegen tulajdonképpen nem változtat, de annyiban egy picit pontosítanék, hogy a feltüntetett alkoholtartalom nem a Nébih szabályzata és nem a labormérések pontosságának szórása miatt térhet el legfeljebb 0,5 térfogatszázalékkal a mért értéktől, hanem mert uniós jogszabály ezt írja elő, ahogy a fél-egész térfogatszázalékra kerekítéssel is ez a helyzet.
Egyébként bizonyos esetekben, pl. három évnél hosszabb ideig palackban tárolt OEM/OFJ termékeknél, vagy épp pezsgőknél, habzóboroknál, gyöngyözőboroknál 0,8 térfogatszázalék lehet az eltérés a mért és a feltüntetett érték között.

dagadtos

Jó cikk. A Fekete ötsoros szerintem közel sem ilyen problémás, mint a leírás sugallja. A Kertmög nagyon jó, a Jásdi Lőczedomb egészen kiváló olaszrizling mércével szerintem. (Reálisnak tartom a pontokat hozzájuk, csak a 14-15 pontokkal nehéz utána mit kezdeni, ott vannak kételyeim.) A Szent Donátok közül nekem a Nagykút tetszik a legjobban.

WineUnderground

"Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek."
???
Részemről kalaplengetés a csopakiaknak a tudatos építkezésért!
Hajrá Olaszrizling!

Sub

Sziasztok!

Már évek óta olvasom ezt és a többi boros blogot is, de most láttam elérkezettnek az időt, hogy regisztráljak és hozzá is szóljak. Mindenkinek akit mélyebben érdekel a fenolos érettség témaköre, annak ajánlom nyilvános védés előtt álló doktori értekezésemet.

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/845/

Annyit tennék még hozzá a témához, hogy a fenolos érettség meghatározása során nem elegendő csak annyit tudni, hogy ezek a vegyületek milyen mennyiségben vannak jelen a bogyó héjában és magjában. Sokkal inkább fontos az, hogy milyen "hajlandóságot mutatnak" arra, hogy kioldódjanak a borkészítés során. Természetesen az is nagyon fontos, hogy hogyan és milyen mértékben vannak összekapcsolódva egymással (polimerizálódás). Ez kulcskérdés a vörösborok színstabilitásának kialakulásában, érlelhetőségében, sőt ízérzetében. Ugyanis a polifenol vegyületek hozzák létre a vörösborok ízérzetét, az ún. vörösbor jelleget. Ezt általában húzósságként (idegen szóval adstringencia), és/vagy keserű ízként érzékeljük. A dolog ennél jóval bonyolultabb, hiszen a borban minden összetevő hat a másikra. Azt szoktam mondani, hogy a bor a legbonyolultabb koktél. Ezeknek a polifenol vegyületeknek egymással történő és más boralkotó elemekkel (cukor, sav stb.) való interakciója határozza meg végérvényben az ízérzetet. Ez egy elég komolyan kutatott terület egyébként. A témában az alábbi publikáció adja talán a legteljesebb összefoglalást (nem egy könnyű esti olvasmány): http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1755-0238.1998.tb00137.x/abstract
Ezen túl természetesen újabb eredmények is vannak.
A fentiek tükrében szerintem értelmetlen fehérbor szőlőfajtáknál fenolos érettségről beszélni. A nemzetközi szakirodalom is kivétel nélkül a vörös fajtákhoz társítja ezt a fogalmat.
Egy szó, mint száz a bor egy rendkívül bonyolult mátrix. Az ízek műszeres analitikai vizsgálata véleményem szerint csak arra jó, hogy megtudjuk, hogy egy adott vegyület milyen mennyiségben van jelen, tehát alkalmatlan arra, hogy az emberi ízlelést "szimulálja". A teljes összkép, úgyis a bor kóstolását/megivását igényli. ;) Arról már nem is beszélve, hogy mindannyiunk kicsit máshogy érzi az ízeket, tehát ez teljesen szubjektív dolog.

Sub

@BZoltan: Természetesen vannak. A sárga színárnyalatért és a barnulásért is ezek felelősek. Fehérborok esetében ezek a vegyületek főként a fenolos savak, katechinek, leukoantocianinok közül kerülnek ki jóval kisebb mennyiségben mint a vöröseknél. Az összes polifenoltartalom fehérboroknál durván általánosítva kb. pár száz mg/l, míg vörösboroknál >1000 mg/l. Fehérbor esetében (narancsborokat leszámítva) nem ezeken a vegyületeken van elsősorban a hangsúly, bár kétségtelen, hogy ettől függetlenül fontos szerepet játszanak itt is. Véleményem szerint fehér szőlőknél szerencsésebb lenne egy másféle megfogalmazás a fenolos érettség helyett, a cukorérettség mellett. Ehhez jön ráadásul még hozzá az aromaérettség is, ami megintcsak megér egy külön misét.

Szten

@Sub: Köszönöm a hozzászólást, illetve a linkeket. Sajnos a másodiknak linkelt tanulmány nem csak nem könnyű esti olvasmány, de nem is nyílvánosan elérhető.
Az aromaérettség egészen biztosan megér egy misét. Esetleg, ha időd engedi, egy misekivonatot kaphatunk tőled? (Bár tudom, nem a legszerencsésebb a megfogalmazásunk, mert manapság veszélyes klerikális felhangokkal operálni a borvilágban :D )

Sub

@Szten: Az aromaérettséggel kapcsolatban sajnos nem érzem magamat elég kompetensnek, így átadnám a stafétát olyannak, aki otthonosabban mozog a témában. ;) A cikk témakörében számos anyag kering a neten, amik nyilvánosan is elérhetők, ha gugliba beírod. De ha komolyabban érdekel a dolog szívesen elküldöm e-mail-ben az eredeti cikket is.