Menü
Rövid URL

Kibeszélőn - Németh Antal és Róth Zoltán

Img 0892

Mindig örülünk, ha a forralóüstök takarásából előbújnak maguk a sörfőzők is. Olyankor kérdőre lehet vonni őket, ki lehet kagylózni egy-egy műhelytitkot, a bátrabbak pedig kritikai észrevételeket is tehetnek. Szemtől-szembe, semmi álneves kommentelés. Egyre gyakoribb, hogy a bemutatókon a készítők maguk csapolnak, de a kötetlen beszélgetésre még mindig nagyon kevés alkalom nyílik, amin nincs is mit csodálkozni: vannak sörök, amiket lehetetlenség lenne őszintén védeni, mert egyszerűen pocsékok. Egy Katalin cárnő és egy Távoli Galaxis után viszont az ember már bátrabban áll ki a színpadra.

Img 0891

Németh Antal és Róth Zoltán igazi egyéniségek. Anti egy professzor, aki mértani pontossággal tervezi a főzeteit, Zola és a Távoli Galaxisa pedig az élő példa arra, hogy pusztán otthoni technológiával is lehet bitang jó sört készíteni. Ha kettejüket összegyúrjuk, máris kijön egy egész estés performansz. Na nem az a kuponbeváltós, akcióban féláras, "járjuk be Csehországot hatféle sörrel és egy hagyományos sörkorcsolyával"-féle népbutítás, hanem valami minőségibb alakítás. Két előadó, négyfajta sör és egy negyvenfős közönség gyűlt össze Valentin-napon a Legenda Pubban.

Img 0911

Kezdjük először Róth Zolival, aki a sokszor dícsért Távoli Galaxis mellé egy teljesen új főzetét hozta el, a Pyromaniát. Úgy látszik, az idei tél a füstös sörökről szól, a Rizmajer-Takács páros 424-e után ez az újdonság egy kicsit más oldalát mutatja meg a smoked porternek. Tejkaramellesebb, testesebb, mogyorósabb, mint a csepeli, a füst könnyedebb és az erősebb komlózás mellett is jól megjelenik az édeskés, shortbreades vonal. Sikere lesz, ebben biztos vagyok.

Img 0933

Míg Zoli a kicsiből nagyüzembe lépett vonalat képviselte (ugyanis mind a Távoli Galaxist, mind a Pyromaniát a rozsnyói Kalteneckerben bérfőzte), addig Anti a házifőzeteit prezentálta, méghozzá nem is akármilyeneket. Egyrészt elhozott pár palackot a két évig érlelt árpaborából, amiről már korábban írtam és most is csak dicsérni tudom. Másrészt felbontott pár üveggel egy Krisztus előtti időkbe visszatekintő italból, az Anubiszból. Midász király feltételezett sírkamrájában (ami ma Törökország területén, az ókori Gordion városának helyén található) az 1957-es feltáráskor a régészek temérdek ivóedényt találtak. Sok embernek mozgatta meg a fantáziáját, hogy mi lehetett benne, míg végül a molekuláris analíziseknek hála, sikerült nagyjából azonosítani az összetevőket. A vizsgálatok szerint az ital valahol a mézsör, a bor és az ókori egyiptomiak komlózatlan söre között volt. Először a Dogfish Head próbálta reprodukálni a receptet a nagysikerű Midas Touch nevű sörrel, s ez a főzet inspirálta Antit is, hogy elkészítse a maga arany elixírjét. A sör bázisa egy pilseni malátából, mézből és szőlőléből készült alapjalé, amibe a forralás során sáfrány is került, majd az egész pezsgőélesztővel lett leerjesztve. Az eredmény pedig egy magával ragadó, emlékezetes nedű lett. Behatárolni is nehéz lenne, az illata frissítően gyümölcsös, aranymazsola és mangó köszön vissza belőle egy érintésnyi juharsziruppal, az íze pedig selymesen mézes, leheletnyit sáfrányos egy jól megtervezett, száraz és fanyar zárással.

Img 0914

Jó dolog ez a közös kóstolás, több ilyet kéne szervezni, sok sörfőzővel és még több sörrel. Az egyetlen dolog, amire megoldást kell találni, az a műanyagpoharazás, néha sajnáltam beletölteni a söröket, de mindent összevetve ez inkább szőrszálhasogatás, a lényegen semmit nem változtat: teljes mértékben megéri az árát. Akit érdekel, a serneveles.hu-n figyelheti, hogy mikor lesz legközelebb.

Ide még nem érkezett hozzászólás.

A bejegyzésekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Itt regisztrálhat.